Keresés ebben a blogban

2010. május 15., szombat

Böjt 2010

Tegnap elkezdtem böjtölni. A terveim szerint minimum egy hétig maximum huszonegy napig semmilyen szilárd táplálékot nem eszem. Ez már a harmadik alkalom az életemben, amikor erre szánom el magam, de természetesen az első volt a legemlékezetesebb.

Egy négynapos programon vettem részt, aminek az volt a lényege, hogy az első és a negyedik napon egészséges vegetáriánus ételeket ettünk, a második és harmadik napon pedig semmit, csak hígított frissen préselt gyümölcsleveket. Volt rajtam akkoriban kb. plusz 10 kiló. Mivel könnyen ment a nem evés az első két napban, gondoltam nem eszem a negyediken sem és utána is csak akkor, ha úgy érzem muszáj. Nem volt bennem sem elszántság sem kemény elhatározás, inkább próba cseresznye alapon álltam hozzá.

Döbbenetesen könnyen ment az egész, amikor elértem a 21. napot nem akartam abbahagyni, mert annyira felemelő érzés volt.

Utána másfél hétig még csak nagyon keveset ettem, pontosabban napról napra egyre többet. Elképesztő íze lett minden ételnek, a böjt utáni első alma íze a mai napig itt van a számban, csak a felét bírtam megenni és jól laktam. Az első korty borban az egész szőlőtőke zamata ott volt, szóval izgalmas kaland volt újra enni. 16 kg ment le a 4,5 hét alatt. És kb. 4 év kellett ahhoz, hogy visszajöjjön. Közben persze azért volt néhány apróbb kellemetlenség, a hasmenés, az állandó vizelési kényszer a sok folyadéktól. Mivel hiányzott a belső fűtés, amit a szilárd kajából nyerhettem volna, így melegebben kellett öltöznöm, mert szokatlanul fázós voltam.

A harmadik héten néhány kis hólyag keletezett a számban, ami fájt és bármivel öblögettem, nem akart elmúlni. Viszont mindezért kárpótolt az a felemelő érzés, ami a harmadik nap után már kijár a böjtölőnek. Könnyűnek és energikusnak éreztem magam, a teljesítőképességem megnőtt, kevésbé voltam fáradékony, igaz le is lassultam. Tehát sprintelni alkalmatlan lettem volna, de hosszú kitartást igénylő feladatokra igenis alkalmas voltam. Nagyon fontos, hogy miközben nem eszünk sokkal intenzívebben mozogjunk, hogy a szervezet ne az izomzatból vonja el a tápanyagot, hanem a felhalmozódott zsírt bontsa le.

Voltam csoporttal rafting túrán is a böjt ideje alatt, simán ment. Sőt! Az sem zavart, amikor este a tábortűz mellett nagy húsokat sütögettek, csendesen kortyolgattam a teámat és tűrtem a csodálkozásukat.

Az egyik nagy ajándéka az életemnek, hogy bármit is fedezek fel, amit hasznosnak, érdekesnek, eredményesnek találok, van lehetőségem megmutatni másoknak is. Az első böjtös tapasztalatom után kezdtük el szakemberekkel kialakítani a WELLNES tréningünket. Nem másolom ide, akit érdekel a www.generativ.hu oldalon talál róla információt.

10 nap múlva egy nagyon intenzív 2 hónap indul el az életemben, heti 5 napot tréningezem minden héten és közben utazom az ország különböző részeire. Erre a két hónapra marad majd a hivatalos PPL vizsga is, mert ha nem csinálom, meg akkor ezen a nyáron még nem vihetek utast a repülőgépen, pedig már sorba állnak a jelentkezők. Egy régi mániám is újra éledt, ismét van zenekar, amivel kéthetente minimum egy estét próbálunk. Meg van még egy csomó minden…

Ezért gondoltam, hogy ezt az egy hetet egy kicsit magamra és a megtisztulásra fordítom, hogy erőt gyűjtsek erre az intenzív időszakra. Még önterápiás jelleggel is jó volt leírni, felidézni az első böjt örömeit, most még inkább akarom ezt a tisztulós hetet.

FUCK THE RAIN

Na, ez a hétvége sem a repülésről fog szólni, hiszen ömlik az eső. Vadvízi kajakozásra viszont igazán alkalmas, Ausztriában most biztosan hömpölyög a víz lefelé. Persze Szegedről most nem fogunk elindulni, kivárjuk, amíg repülni lehet. Nemrég hívott Gábor akivel együtt jártunk tanfolyamra, sörözzünk egyet, mivel a héten megtörtént az első egyedül repülése. Kérdeztem milyen érzés volt, azt válaszolta, „nem nagyon volt időm az érzéseimre figyelni, annyi volt a dolgom. Csináltam 15 iskolakört és rengeteg gép volt a légtérben és a kifutón is, tehát nagy volt a forgalom”. Az oktatómmal is elviccelődtünk telefonon, kérdezte izgulok-e, mert kedden még gyakorlunk, egyet majd szerdán jöhet az ellenőrző repülés és utána az egyedül repülés. Nem izgulok, sokáig nem izgatott ez, kielégített a közös repülés, tanulás, fejlődés élménye az oktatóval.

Viszont kíváncsiság az bizony van bennem, annyira misztifikálják ezt az eseményt, hogy tényleg érdekel, milyen párhuzam van, a szüzesség elvesztése vagy az első jelentősebb vizsga vagy mit tudom én mivel, majd kiderül. Viszont elvonási tüneteim azok vannak, mert egy hete nem hagytam el a földet. Nem vagyok csalódott és nem is izgulok, viszont a hasonlat előkerült a fejemből: elnyújtott orgazmus… :o)